Kober az 50 csoportba sorolt Teleki alanyokat összehasonlítás végett a Wienerneustadti Szőlészeti
Kutató Állomásra küldte, az ott végzett szelekciót a 148, 155, 160, 296 Wi néven forgalmazott anyagból
ismerjük. Ezek közül a 148 Wi terjedt el kisebb felületen.
Freiburgban a Teleki Kober 5BB-ből szelektálták az Fr. 148-as klónt.
Wadenswil-ben a svájci Szőlészeti Kutató Állomáson a Teleki 5C-ből szelektálták az 5C Wed. klónfajtát.
Geisenheim-ben a Teleki 5C-ből szelektálták a Gm.6, Gm.10 a Teleki -Kober 5BB-ből a Gm. 13-as klónokat.
A Weisbergi Szőlészeti Kutató Állomáson a Teleki Kober 5BB-ből szelektálták a Wei.48-as klónt.
Börner, aki a Naunburg-i Sallei Kutató Állomás igazgatója volt. az 5BB-ből szelektálta az 59 B, 64B, 68B csoportokat.
Dümmler Németországban a Durlachban lévő Szőlészeti Kutató Állomásra hozta Kober legértékesebbnek
vélt csoportjait a 125 AA-t, a 125 A-t, az 5 BB-t. a 125 A-t, 127 BB-t, a 27 C-t, és a 19 ACC-t. A Teleki
8B-ből a N° 50, 51 és 52-es durlachi csoportokat különítette el.
Reckendorfer a Kreseri Szőlészeti
Iskolaigazgatója Kober 5BB csoportját szelektálta tovább, ebből az R.7, R.27, R.43 és a 8-35 jelű
alanyokat különítette el.
Fuhr 1912-ben Oppenheimbe vitte a Teleki 4A fajtacsoportot, ebből szelektálta
ki az S.O.4 és S.O.8 fajtákat.
Hering az elzászi Barrban a Teleki 9B-ből szelektálta a Barr 503 és 520-as
fajtákat.
Cosmo a Conegliano-i Szőlészeti Kutató Állomás igazgatója ugyancsak a Teleki 8B típusból szelektálta
a Cosmo 2 és Cosmo 10-es fajtákat.
Ferrari Olaszországban a Teleki 8B-ből a Ferrari 8B szelekciót hozta létre.
Ambrosi Romániában a Craciunal Blaj-i Kutató Állomáson szelektálta az 5BB-ből a Cr.2, Cr.26 és aTeleki
8B-ből a Cr.71 -és klónokat.
Dragosani ugyancsak Romániában a Teleki 8B-ből szelektálta a Dragosani 31,
57-es klónokat. A Berlandieri x Riparia Buftea szelekció is ebből a csoportból származik.
Teleki Sándor, Teleki Zsigmond fia az 1920-as években szelektálta a Teleki 5A-ból az 5C, 5A/2, 5A/4, 5A/5 fajtákat.
A Teleki 5C terjedt el nagyobb felületen, az utóbbi három fajta nem került köztermesztésbe, valószínű,
hogy a második világháború után a Teleki ültetvények elöregedésével azok felszámolásakor több értékes
fajtával együtt megsemmisült.
Keszthelyen a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kertészeti
Tanszékén Bakony K. és társai az 1970-es évek óta foglalkoznak a Teleki fajták klónszelektálásával.
Teleki 5C-ből szelektálták a G.K. 40 és 42-es klónokat,
Teleki - Kober 5BB-ből a G.K. 13 és 63-as klónokat,
Teleki - Fuhr S.O.4-ből a G.K. 38 és 39-es klónokat,
Teleki - Kober 125 AA-ból a G.K. 46 és 49-es klónokat.
Nemesítői munkájuk kiterjed a Teleki fajták felkutatására, új fajták előállítására. Kutató munkájuk során
megállapították, hogy a Teleki hagyatékba még számos, eddig fel nem fedezett, termesztéstechnológiai
szempontból, morfológiai bélyegek alapján jól megkülönböztethető fajta található.A nem teljes felsorolásból
is kitűnik, hogy igen sok országban szelektálták a Teleki fajtákat. Kutatóintézetek, kutatók sokasága
foglalkozott azzal, hogy a fajtacsoportokból fajtát, majd annál értékesebb, egyöntetűbb állományú klónokat
hozzanak létre. Az évtizedes szelekciós munka is hozzájárult ahhoz, hogy a Teleki alanyfajták a világ
szőlőtermelő országaiban - Franciaország, Olaszország, Ausztria, Románia, Magyarország stb. - vezető
alanyfajtákká váljanak.
A Teleki fajták közül hat terjedt el nagyobb mennyiségben, vált világfajtává. Ezek elterjedésük sorrendjében a következők:
1. Teleki-Fuhr S.O.4
2. Teleki-Kober 5BB
3. Teleki 5C
4. Teleki-Kober l25AA
5. Teleki 8B
6. Teleki l0A
A világ kötött talajú szőlőinek 50-60 %-án ez a hat Teleki
fajta található, ezért Teleki Zsigmondot joggal mondhatjuk a világ legeredményesebb alanynemesítöjének..
(Bakonyi - Bakonyi - Kocsis 1996)
